2018. május 23., szerda

A Kompanei két fiatal tagjának sikere





Május 18.-án rendezték meg a német és a sváb tájnyelvi vers- és prózamondó verseny országos döntőjét a budapesti Német Nemzetiségi Gimnáziumban. Az országosan megrendezett elődöntőkből összesen 22 gyerek került az országos döntőbe.

A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános Iskolából Taller Nikolett és John László harmadikos, és Vézner Ramóna hatodikos tanuló került az országos döntőbe. Niki és Laci a Kompanei sváb nyelvű színtársulat tagja, nekik Hartmann Hellebrandt Hilda írt személyre szabott novellát, és készítette fel őket a versenyre. Ramóna mentorai Gutmayer Jánosné és Marlokné Cservenyi Magdolna voltak. 

Niki és Laci  a 3-4. osztályosok korcsoportjában indult. John Laci 3., Taller Niki 5. helyezést ért el.  Vézner Ramóna az 5-8. osztályosok korcsoportjában 12. lett (sajnos nincs róla fényképünk).



Gratulálunk nekik, büszkék vagyunk rájuk!



 



Textfeld: John László országos 3. helyezett és
Taller Nikolett országos 5. helyezett

Balról a második John László, mellette Taller Nikolett

2018. április 6., péntek

Rézi - új színdarab a Kompanei előadásában



Rézi

A solymári Kompanei színjátszói új darabot próbálnak, amit a kitelepítési 
emléknapon, április 22.-én vasárnap 17 órakor a Művelődési házban fognak 
bemutatni.

Az új színdarab, a „Rézi” alapötletét Maria-Theresia Posovsky, a 
solymári Svábházból kitelepített család kisebbik lányának naplója 
adta, melyet unokái számára készített. A darab történetvezetése 
nem követi szolgaian Rézi visszaemlékezéseit, annál is kevésbé, 
mert Rézi családja ezt nem is szerette volna. Bizonyos jelenetek 
a naplóból, más jelenetek idős solymári emberek elbeszéléseiből, 
megint mások saját gyerekkori emlékekből álltak össze. Hasonló 
emlékiratot bármelyik kitelepített sváb lány írhatott volna, 
hasonló élményeket minden elűzött és itthon maradott család átélt. 
A kitelepítettek idegen földön küzdöttek a honvágy gyötrő érzésével, 
az itthon maradottak állandó félelemben éltek, kiszolgáltatva, 
megalázva, kifosztva.

A darabban vannak persze vidámabb, mulatságosabb részek is,
mert kilenc-tíz évesen hogyan is láthatta volna másképpen egy 
gyerekek a világot? 1944-ben a német, majd később a szovjet 
hadsereg is igénybe vette Réziék házát, a mostani Svábházat. 
Az előbbiek csapattestkonyhát, az utóbbiak rádió adó-vevő 
morzeállomást helyeztek el a házban. A családot nem költöztették
ki, így a katonák elnézték a kisgyerekek lábatlankodását, és kifejezett 
tetszéssel fogadták, ha azok eltanultak tőlük ezt-azt. Az orosz 
katonáktól orosz szavakat, a csapattest jelszavát, a híradójeleket, 
a németektől pedig szinte bármit, hiszen velük közös nyelvet beszéltek.

1996-ban, a kitelepítés 50. évfordulója alkalmából sokan hazalátogattak 
Solymárra. Rézi is jött a kilenc éves unokájával, aki azt kérdezte: 
„Nagymama, itt olyan szép minden, miért mentetek ti innen el?”
 – mire a nagymama válasza: „Mi nem akartunk innen elmenni, 
minket innen elkergettek.”

Az új darabban az eddigiektől eltérően a Kompanei felnőtt tagjain 
kívül nagyobbrészt gyerekek szerepelnek a solymári, nagykovácsi, 
óbudai, vörösvári német kéttannyelvű iskolákból. A díszleteket 
id. Milbich Tamás tervezte, a kosztümök Zentai Bernadett és 
Dr. Friedrich Katalin hozzáértését tükrözik. 
A világítást és a hangtechnikát Érchegyi László kezeli.